Mi a ?

A Bezdán-zsilip felújítása

A Bezdán-zsilip 1856-ban épült. Ez az első műtárgy Európában, melynek építéséhez víz alatti betonozást alkalmaztak. A betongyártást az építkezésen helyben oldották meg, míg maga a betonozás 90 napot tartott megszakítás nélkül, éjjel-nappal. A zsilip két pár kétszárnyú kapuval rendelkezik a kamra mindkét oldalán. 1995 óta nem működik hajózsilipként, hanem csupán a Duna magas vízállásaitól való védelemben használják. A BABECA projekt keretében a zsilipet felújítják és visszaállítják eredeti funkcióját.

A Sebesfok-zsilip felújítása

A Sebesfok-zsilip 1875-ben épült. 9,5 m széles. Az alsó és felső vége közti kamrát nem falazták ki, hanem meghagyták a csatorna trapéz alakú földprofilját. Két pár kétszárnyú kapuval rendelkezik, amelyek úgy állnak, hogy a hajózást csupán abban az esetben teszik lehetővé, amikor a Baja-Bezdáni-csatorna vízállása magasabb a Bezdán-Bácsföldvári-csatornáénál. A vízhozamot a Baja-Bezdáni-csatornából az alsó kapu mindkét oldalán elhelyezkedő nyílások segítségével szabályozták, melyeket szükség szerint nyitottak vagy zártak. A Sebesfok-zsilipnek a DTD-vízrendszer megépítésével megváltozott a szerepe, és ma biztonsági vízrekesztőként működik. A BABECA projekt ennek a műtárgynak a felújítását és funkciójának helyreállítását látja elő.

A Baja-Bezdáni-csatorna mederkotrása

A Baja-Bezdáni-csatornát (más néven Ferenc-tápcsatorna) eredetileg tápcsatornának hívták. 1870-1875-ös évek között épült, főként angol részvényes tökéből, amit Türr István tábornok gyűjtött össze. A Baja-Bezdáni-csatorna hossza 44,8 km, amelyből 32,2 km magyar, 10,6 km szerb területen található, 2 km-en pedig az országhatár a csatorna medrében húzódik. A csatorna eredeti funkciója a bácskai hajózócsatorna-hálózat gravitációs utón vízzel való ellátása a Dunából, a vízúti áruszállítás lehetővé tétele érdekében. A XIX. és a XX. század fordulóján funkcióját kibővítették a többlet belvizek befogadására is. Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervének felülvizsgálata (VGT2) szerint a víz állapotának kivizsgálása alapján a Baja-Bezdáni-csatorna „gyenge” osztályzatot kapott. A Baja-Bezdáni-csatorna medrét benőtte a növényzet, főleg Bátmonostor és Nagybaracska települések térségében, így ezeken a szakaszokon mederkotrásra van szükség. A BABECA projekt a csatorna jó ökológiai potenciálja eléréséhez is hozzájárul.